Kékesdi-Boldog Dalma:
Kékesdi-Boldog Dalma:
A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa hazai kommunikációjának vizsgálata során eddigi írásaimban az írott és az auditív forrásokat elemeztem. Az eredmények azt mutatják, hogy a szovjet-kommunista típusú sajtómodellben a legmagasabb példányszámú napilap implicit utalásokkal, csak közvetett módon közölte a veszélyt, a Magyar Rádióban pedig csak néhány órán keresztül lehetett nyugati forrásból is tájékoztatást adni a történtekről. E dolgozatban a Magyar Televízió felvételeit vizsgálva arra a kérdésre keresek választ, hogy a televízió miként élt a vizuális kommunikáció eszközeivel: kaptak-e a televíziónézők részletesebb és pontosabb tájékoztatást a történtekről, mint a napilapok olvasói vagy a rádió hallgatói?
Kulcsszavak: atomkatasztrófa, államszocializmus, Csernobil, tájékoztatáspolitika, Magyar Televízió, szovjetkommunista sajtómodell, vizuális kommunikáció
A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa hazai kommunikációjának vizsgálata során eddigi írásaimban az írott és az auditív forrásokat elemeztem. Az eredmények azt mutatják, hogy a szovjet-kommunista típusú sajtómodellben a legmagasabb példányszámú napilap implicit utalásokkal, csak közvetett módon közölte a veszélyt, a Magyar Rádióban pedig csak néhány órán keresztül lehetett nyugati forrásból is tájékoztatást adni a történtekről. E dolgozatban a Magyar Televízió felvételeit vizsgálva arra a kérdésre keresek választ, hogy a televízió miként élt a vizuális kommunikáció eszközeivel: kaptak-e a televíziónézők részletesebb és pontosabb tájékoztatást a történtekről, mint a napilapok olvasói vagy a rádió hallgatói?
Kulcsszavak: atomkatasztrófa, államszocializmus, Csernobil, tájékoztatáspolitika, Magyar Televízió, szovjetkommunista sajtómodell, vizuális kommunikáció
Médiakutató, 2020. nyár, XXI. évf. 2. szám, 37–55. o.
2025
November
Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.
2024
Április
"A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március
A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
Január
Ment-e a világ előbbre a computerek által?
2015
Április
„Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget
2014
Október
Epizódok a budapesti gettó
történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget
2010
Szeptember
Pártosság vagy pártatlanság?
A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.
2009
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43