Kulcsszó – tájékoztatáspolitika

Kékesdi-Boldog Dalma:

Kékesdi-Boldog Dalma:

A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádióban

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor súlyos baleset történt a Szovjetunióban. Felrobbant a Csernobil város közelében található Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es számú reaktora, és nagy mennyiségű, az egészségre káros radioaktív szennyeződés jutott a légkörbe. A baleset emberéleteket fenyegetett, ám a helyi és a – a baleset helyszínétől mintegy 1000–1500 kilométerre élő – magyar lakosság az érvényben lévő hidegháborús diskurzus, valamint a szovjet-kommunista médiapolitika miatt nem tájékozódhatott kellőképpen a veszélyről. Dolgozatomban korabeli rádióhír-leiratok segítségével hasonlítom össze, miként zajlott a csernobili atomkatasztrófáról szóló legelső hírek kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásaiban. A Magyar Rádió esetében részletesen elemzem a baleset utáni három hétben adásba került, hazai radioaktív sugárzási szintről tájékoztató hírek és magyar egészségvédelmi ajánlások tartalmát is.

Kulcsszavak: atomkatasztrófa, államszocializmus, Csernobil, tájékoztatáspolitika, Magyar Rádió, Szabad Európa Rádió, szovjet-kommunista sajtómodell

A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádióban

Médiakutató 2019. tél 21-35 o.

Letöltés (PDF)

Takács Róbert:

Takács Róbert:

Kultúra, média, nyilvánosság az 1980-as években – gazdasági és irányítási válság idején

Az 1980-as évek egyik leggyakrabban használt kifejezése a válság volt. A Beszélő című szamizdat első, 1981-ben megjelent számában tizenötször írták le – igaz, az első nyilvánosságot csak 1986–87-től uralta el a válság- és reformdiskurzus. Ez a tanulmány e két végpont közt kíséri nyomon a nyilvánosság alakulását, a pártvezetés által is érzékelt politikai és gazdasági válságjeleket, azok kezelését a sajtó- és kulturális irányítás részéről.

Kulcsszavak: 1980-as évek, gazdasági válság, irányítási váltás, Kádár-kor, kommercializálódás, kultúrpolitika, sajtóiránytás, tájékoztatáspolitika, társadalmi alku

Kultúra, média, nyilvánosság az 1980-as években – gazdasági és irányítási válság idején

Médiakutató 2021 ősz-tél 125-133 o.

Letöltés (PDF)

Kékesdi-Boldog Dalma:

Kékesdi-Boldog Dalma:

A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa hazai kommunikációjának vizsgálata során eddigi írásaimban az írott és az auditív forrásokat elemeztem. Az eredmények azt mutatják, hogy a szovjet-kommunista típusú sajtómodellben a legmagasabb példányszámú napilap implicit utalásokkal, csak közvetett módon közölte a veszélyt, a Magyar Rádióban pedig csak néhány órán keresztül lehetett nyugati forrásból is tájékoztatást adni a történtekről. E dolgozatban a Magyar Televízió felvételeit vizsgálva arra a kérdésre keresek választ, hogy a televízió miként élt a vizuális kommunikáció eszközeivel: kaptak-e a televíziónézők részletesebb és pontosabb tájékoztatást a történtekről, mint a napilapok olvasói vagy a rádió hallgatói?

Kulcsszavak: atomkatasztrófa, államszocializmus, Csernobil, tájékoztatáspolitika, Magyar Televízió, szovjetkommunista sajtómodell, vizuális kommunikáció

A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban

Médiakutató 2020. nyár 37-55 o.

Letöltés (PDF)

Vicsek Ferenc:

Vicsek Ferenc:

Tájékoztatás kontra tájékozottság

A politikaipropaganda-indikátor pilot projekt

A poitikaipropaganda-indikátor (Political Propaganda Indicator, PPI) létrehozásával arra teszünk kísérletet, hogy a Freedom House (2019) demokráciaindexe vagy a Transparency International korrupcióérzékelési indexe mintájára olyan mérőszámot hozzunk létre, amely az információs rendszerek feletti hatalommal való visszaélést jelzi. A Dimenzió Média Alapítvány, a Závecz Research Institute és a Mérték Médiaelemző Műhely Vicsek Ferenc kezdeményezése nyomán dolgozta ki azt a mérési metódust, amellyel bemutatható, hogy a politikai propaganda fegyvertárának összehangolt alkalmazásával milyen mértékben téríthető el a társadalmi tudat a tényekből összerakható valóságképtől. E megközelítés abban tér el a korábbi vizsgálatoktól, hogy nem a tájékoztatási rendszer egyes elemeit vizsgálja, amikor a demokratikus feltételek teljesülését elemzi, hanem a tájékozottságot. Azt méri, hogy a közösség mennyire kiszolgáltatott a politikai propagandának.

Kulcsszavak: agymosás, fake news, közösségi hálózatok, médiarendszer, médiaszabályozás, propaganda, sajtószabadság, tájékoztatáspolitika, tájékozottság

Tájékoztatás kontra tájékozottság

A politikaipropaganda-indikátor pilot projekt

Médiakutató 2020. nyár 89-103 o.

Letöltés (PDF)

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook